Béla Bartók
Hungarian engineer

Béla Bartók

The basics
Quick facts
Intro
Hungarian engineer
Gender:
Male
Places:
Work field:
Birth:
22 August 1910(Budapest, Hungary)
Death:
17 June 1994(Budapest, Hungary)
Star sign:
Family:
Biography menu
Menu

Jump to

Introduction Élete Művei Jegyzetek Irodalom
The details
Biography

Introduction

Bartók Béla (Budapest, 1910. augusztus 22. – Budapest, 1994. június 17.) általános mérnök (ma geodéta mérnökként ismert szakterület), MÁV-főmérnök, geodéta, író, a Magyarországi Unitárius Egyház főgondnoka. Bartók Béla zeneszerző fia, Bartók Béla iskolaigazgató unokája. Féltestvére az apja második házasságából született Bartók Péter.

Élete

Bartók Béla zeneszerző elsőszülött fiaként látta meg a napvilágot Budapesten. 1914. július 25-én apja az unitárius vallásra tért át. A gyermek a budapesti Trefort utcai Mintagimnáziumban végezte a középiskolát, majd a Műegyetemen szerzett diplomát. Ezt követően mint tanársegéd évente négy-öt héten keresztül dolgozott Nógrádverőcén mint külsős geodétaoktató és gyakorlatvezető.

A Magyar Államvasutaknál pályafenntartási mérnök volt, felsőrendű szintezési munkákkal bizták meg. 1938-ban a központi budapesti szolgálatra került, majd Erdély visszacsatolását követően hét hónapig dolgozott Zsibón a Dés-Zsibói második vágány építésénél. 1944-ben Szentendrére vonult be, utána Komáromba, 1944. december 16-án pedig a front közeledése miatt elhagyta az országot, 1945-ben tért vissza.

1953-ban került a MÁV Tervező Intézethez, ahol a geodéziai osztály vezetője lett. Ezzel egyidejűleg a Műegyetem Geodéziai Tanszékén gyakorlatvezetői feladatkört is ellátott. 1958-ban a Közlekedéstudományi Egyesület választmányi tagja, később a Geodéziai és Topográfiai Egyesület tagja lett.

Romániába utazott, mivel 1971. március 25-én Bukarestben édesapja születésének 90. évfordulója alkalmából emlékülést tartottak, melyet utána szülőfalujában, Nagyszentmiklóson koszorúzási ünnepség követett. Ezt megelőzően, még 1931-ben idősebb Bartók Béla nem volt hajlandó az 50. születésnapjára a szülőházán elhelyezett emléktábla felavatási ünnepségén részt venni, ugyanis csak román nyelven szerepelt rajta a felirat. 1940 után ugyan kétnyelvű táblát készítettek, de ezt 1948-ban eltávolították és kizárólag román nyelvű tábla került fel helyette. Emiatt március 18-án Bukarestben Bartók Béla bejelentette tiltakozását, ezután amikor a helyszínre érkezett, ott már egy kétnyelvű tábla állt. A MÁV-nál 1971-ig dolgozott, műszaki főtanácsosi rangig emelkedett. Ez év őszén bejelentette, hogy nyugdíjazását kéri, melynek főbb okai a hivatalvezetőknek, személyzeti osztályoknak és pártszervezeteknek a Bartók által tett utazások miatti irigysége és rosszindulata volt.

1971. október 31-én megválasztották az Unitárius Egyház főgondnokává. 1971 és 1989 között összesen 38-szor utazott külföldre egyházi ügyekben. Mivel szembetűnően hasonlított édesapjára, róla mintázta az ezerforintos bankón szereplő Bartók-portét az azt tervező Vagyóczky Károly grafikusművész, 1983-ban.

Művei

  • Apám életének krónikája (Gomboczné Konkoly Adrienne közreműködésével, Zeneműkiadó, Budapest, 1981)
  • Bartók Béla Családi Levelei (Szerkesztőként, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1981)
  • Bartók Béla műhelyében (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982)
  • Az öt földrész – Ahogy én láttam 186 utazásomat (Püski Könyvkiadó, Budapest, 1992)

Jegyzetek

  1. Áttérések, 57. lap, 3. tétel, 187/1916-os iktatószám.
  2. Bónis Ferenc: Emlék-képek ifjabb Bartók Béláról. Hitel, 2013. december 86. old.

Irodalom

  • Dille, Denijs: Bartók Béla családfája. Bp., Balassi Kiadó, 1996.
  • Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Szluka Emil, Schneider László. Bp., Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Nemzetközi katalógusok
Nemzetközi katalógusok