ZA
Suggest a change
comment(s)
5 views this week
ZA

Zsolt Alszeghy

The basics
About
Date of birth Trnava, Trnava District, Trnava Region, Slovakia
Date of death Jan 14, 1970 Budapest, Central Hungary, Hungary
Authority VIAF id ISNI id Library of congress id
The details
Biography

Alszeghy Zsolt (Nagyszombat, 1888. február 12. – Budapest, 1970. január 14.) magyar irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár, az irodalomtudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A régi magyar és egyházi drámai emlékek és a magyar költészet neves kutatója. Számos irodalmi tankönyv szerzője. 1941 és 1949 között a Magyar Irodalomtörténeti Társaság elnöke. 1945 és 1952 között a Szent István Akadémia másodelnöke. Alszeghy Zoltán (1912–1991) magyar származású olasz jezsuita teológus apja.

Életpályája

Iskoláit Nagyszombatban végezte. 1909-ben szerzett a budapesti egyetemen bölcsészdoktori, majd egy évvel később magyar-latin szakos tanári diplomát. Megszerzését követően előbb Gyöngyösön, majd Óbudán, az Árpád Gimnáziumban tanított. 1919-ben a Budapesti Tanárképző Intézet gyakorlógimnáziumába ment, ahol vezető tanárként, illetve címzetes igazgatóként dolgozott. Párhuzamosan 1928-tól a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított irodalomtörténetet. Ezenkívül 1935-ben a budapesti egyetemen egyetemi magántanárrá avatták, ahol a Magyar líra története című tárgyat oktatta. 1940-ben az egyetem rendes nyilvános tanára lett, korábbi munkahelyeiről távozott. 1949-ben az új politikai vezetés eltávolította állásából.

1922-ben a Szent István Akadémia tagjává választották, amelynek 1945-től annak 1952-es megszüntetésééig másodelnöke volt. Ezenkívül 1933-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1947-ben pedig rendes tagjává választották. 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza. Rendes tagságát csak posztumusz, 1989-ben kapta vissza. Akadémiai tisztségein túl 1921 és 1936 között a Magyar Irodalomtörténeti Társaság titkára, illetve 1941 és 1949 között elnöke, valamint több éven át az Országos Közoktatási Tanács ügyvezető alelnöke volt. Az Élet (1924–1935) és az Irodalomtörténet (1937–1940) című folyóiratok szerkesztőjeként is tevékenykedett. 1957-ben megvédte irodalomtudomány kandidátusi értekezését.

Munkássága

Fő kutatási területe a régi magyar (főleg egyházi) drámai emlékek és az újabb magyar líra kutatása volt. Munkáira a katolikus szemlélet jellemző.

Irodalomtörténeti kutatásainak kezdetén Illés János és Tóth Kálmán irodalmi munkásságával foglalkozott, illetve az esztétikai szemlélettel kapcsolatban adott ki füzetet. Később az iskoladrámákra fordult a figyelme, elsősorban a középkortól Bessenyei Györgyig tartó időszakéra. Ezenkívül a reformáció és az ellenreformáció temetési énekeivel, majd Vörösmarty Mihály költészetével (így pl. a Zalán futásával) és Kazinczy Ferenc munkásságával foglalkozott. Könyvet adott ki Vörösmarty, Ady Endre, Komjáthy Jenő és Harsányi Kálmán költészetéről. Jelentős tankönyvírói munkássága: Brisits Frigyessel és Sík Sándorral közösen kiadott nyelv- és irodalomtankönyveit 1948-ig használták.

A 18. századi magyar irodalmat monografikusan feldolgozó könyve, bár 1948-ban elkészült, nem tudta kiadni és kéziratban maradt, ahogy a kétkötetesre tervezett líratörténeti munkája is, amelyet 1959 és 1961 között írt. Megjelent munkáit elsősorban magyar és német nyelven adta közre.

Főbb munkái

  • Illés János élete és írói működése (Nagyszombat, 1908)
  • Magyar tárgyú latin jezsuitadrámák (1911)
  • Csíksomlyói iskoladrámák (szerk., Szlávik Ferenccel, 1913)
  • Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig (szerk. Szemlér Ferenccel, 1914)
  • Magyar lírikusok: Vörösmarty, Komjáthy, Ady, Harsányi (1921)
  • A művészeti alkotás: A művészet irányai (1922)
  • Die neuere katholische Belletristik in Ungarn (Essen, 1922)
  • A XIX. század magyar irodalma (1923)
  • A magyar középkor irodalma (Debrecen, 1927)
  • A XVII. század magyar lírai költészete (1935)
  • Szent István a magyar egyházi költészetben (1938)
  • Nemzetietlen-e irodalmunk ún. „nemzetietlen kora”? (1942)
  • Faludi Nemes emberének magyar rokonai (1943)
  • Das katholische Schrifttum Ungarns (Freiburg, 1943)

Források

  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 102–103. o. ISBN 963-547-414-8
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 37. o.
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. 34–35. o. ISBN 963-05-7745-3
  • Alszeghy Zoltán és Zsolt szócikke a Magyar katolikus lexikonban
  • irodalom Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
The contents of this page are sourced from a Wikipedia article. The contents are available under the CC BY-SA 4.0 license.
comment(s) so far
Leave a comment
Add a word
What's the good word on Zsolt Alszeghy?
To suggest a correction, or to flag this profile for review, click:
Loading...
References
References
align-centeralign-justifyalign-leftalign-rightcalendarclosedeletediscographydownloadfacebookvideogplusgridinfoinstagramlikelinklinkedinwhatsappmyspacenew-windowquoraquoteredditsearchsoundcloudspotifytumblrtwittervertical-ellipsisviewvinevkwebsiteyoutubebriefcaseeditmaillocationcardawardchildeducationfamilydeathradiotvcamerabibliographymoneytheaterbaseballbasketballfootballpoliticsarrow-right-longarrow-left-longbiographybusinessarrow-leftarrow-rightbodybuildingrunningswimmingtable-tennischesscommentsusernewscommentsresizelogoutstumbleuponchartwordlistarrow-uparrow-down pandoragplay