Mikosevics Kanut

Dr. Mikosevics Kanut Emil (Baja, Bács-Bodrog vármegye, 1860. november 29.- Budapest, 1916. március 4.) jogász,ügyvéd, Bács-Bodrog vármegye főügyésze, országgyűlési képviselője, szegedi királyi közjegyző.

A Mikosevics család sarja. Apja, Mikosevics Alajos, (1814-1884), szentistváni jegyző, Pest megye bizottsági tag, anyja, Aczkovics Katalin (1829-1896) volt. Nagybátyja, Mikosevics József (1804-1876), Arad felső-kerületi esperes, püspök szent-széki ülnök és kevermesi plébános volt. Testvérei Mikosevics József, Mikosevics Antal és Solymos Béláné Mikosevics Etelka voltak.

Középiskolai tanulmányait szülővárosában Baján végezte el, majd a budapesti egyetemen jogot tanult. Az ügyvédi oklevele megszerzése után, majd 1884-ben Bács-Bodrog vármegye szolgálatába lépett. 1889-ben a zsabylai járás szolgabirája lett, majd 1893-ban a vármegye első aljegyzőjévé, és később 1895-ben a zentai járás főszolgabirájává választották meg. 1903-ban lett a vármegye tiszti főügyésze és a zombor-óbecsei vasutak felügyelő-bizottságának a tagja. Az 1910-i országgyűlési választásokon a nemzeti munkáspárti programmal választották meg. A képviselőház kivándorlási és mentelmi bizottságának a tagja is volt.

Budapesten, 1916. március 4.-én hunyt el 56 évesen.

Első felesége, a polgári származású Hamberger Alojzia (1856-†?), Hamberger Antal, szentistváni tanító, és Dill Klára lánya volt, akit 1887. szeptember 7.-én vett el a Szent István Király nevű Baja városrészén. Házasságukból született:

• Mikosevics Viktor Antal Alajos (1888-?)
• Mikosevics Adrienne Katalin Klára (1891-1969). Férje, polonkai Hreblay Lajos Jenő (1892-†?), gimnáziumi tanár, igazgató.

A második neje, Kelemen Irén volt, aki nem áldotta meg gyermekekkel.